A mindenség ernyőjére kivetítve

Ottlik Géza remekműve, az Iskola a határon 1959 őszén jelent meg először. E fontos esemény hatvanadik évfordulója jó alkalomnak tűnt arra – bár egy klasszikus újraolvasására sosem kell külön indok –, hogy új kérdésirányokból kerülhessünk ismét párbeszédbe Ottlik Iskolájával. A mindenség ernyőjére kivetítve című, kétnapos regénykonferenciát 2019 novemberében rendeztük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A tanulmánykötet, amit az olvasó most a kezében tart, e tanácskozás előadássorozatának bővített, szerkesztett változata. – A konferencia előadásai és élénk szakmai vitái, valamint e kötet tanulmányai is azt, a mára már általánosnak mondható olvasói tapasztalatot látszanak megerősíteni, hogy az Iskola a határon igazi klasszikus, amely azért őrződött meg és vált kanonikussá, mert – Gadamer szavaival – „nem valami nyomaveszettről szól, nem puszta tanúskodás valamiről, amit még magát is értelmezni kell, hanem úgy mond valamit a mindenkori jelennek, mintha egyenesen neki mondaná”. Ottlik regényének ezt az időszerűségét és állandó dialóguskészségét kívánja felmutatni ez a kötet. (Osztroluczky Sarolta)